{"id":5435,"date":"2024-05-20T13:00:00","date_gmt":"2024-05-20T13:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/episzunago.com\/?p=5435"},"modified":"2024-05-24T16:09:19","modified_gmt":"2024-05-24T16:09:19","slug":"lelkesz-csendeshetvege-2024-kunhegyes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/episzunago.com\/?p=5435","title":{"rendered":"Lelk\u00e9sz csendesh\u00e9tv\u00e9ge 2024 Kunhegyes 1. nap"},"content":{"rendered":"\n

Visky Istv\u00e1n: AZ \u00dcRES ID\u0150 (2024.04.05) – sorozat 3\/1.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Id\u0151 = \u00c9let & \u00c9let = Id\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szolg\u00e1lattev\u0151 testv\u00e9r\u00fcnk al\u00e1zattal azzal kezdte a csendesh\u00e9tv\u00e9gi alkalmat, hogy aligha fog olyat mondani, amit mi nem tudunk, ink\u00e1bb egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00fatvonalon pr\u00f3b\u00e1l vezetni benn\u00fcnket. De \u00e9l\u0151 bizonys\u00e1gai vagyunk, hogy igenis mondott \u00fajat a sz\u00e1munkra, ugyanakkor siker\u00fclt egy val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nleges megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani az id\u0151 fogalm\u00e1ra \u00fagy, hogy k\u00f6zben magunkra ismerhett\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

Egy \u00e9rdekes micv\u00e1val (\u05de\u05e6\u05d5\u05d4 – parancsolat) ind\u00edtotta Testv\u00e9r\u00fcnk az alkalom kezdet\u00e9t, m\u00e9gpedig az 5M\u00f3z 25,1-9-el, ahol egyfajta helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3 az Ig\u00e9ben, \u00f6sszekapcsolva a kibillent id\u0151 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, amivel mi 2024-ben is (vagy most m\u00e9g ink\u00e1bb, mint valaha?) szembes\u00fcl\u00fcnk, amivel tal\u00e1n nap, mint nap k\u00fczd\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n

F\u00e1jdalmas k\u00e9rd\u00e9s az id\u0151r\u0151l besz\u00e9lni, mert tulajdonk\u00e9ppen a mi \u00e9let\u00fcnkr\u0151l van sz\u00f3, hiszen az Id\u0151 = \u00c9let \u00e9s az \u00c9let =Id\u0151 \u2013 hallottuk a bevezet\u0151 gondolatokban. Bizony\u00e1ra ismerj\u00fck a 90. Zsolt\u00e1rb\u00f3l mindannyian, hogy \u00e9let\u00fcnk 70 vagy, ha t\u00f6bb 80 esztend\u0151 (Zsolt 90,10). Kicsit ijeszt\u0151 \u00e1m, ha komolyan belegondolunk, hiszen tudjuk, hogy ketyeg az a bizonyos \u00f3ra. Most nem bocs\u00e1tkozom sz\u00e1mol\u00e1sokba, ezt ki-ki megteheti \u2013 ha gondolja \u2013, hogy ebb\u0151l a 70 vagy 80 \u00e9vb\u0151l mennyi napot, \u00f3r\u00e1t t\u00f6lt\u00fcnk el hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1gokkal, \u00e9s az alv\u00e1s idej\u00e9r\u0151l m\u00e9g nem is sz\u00f3ltam, de arr\u00f3l sem, hogy bizony lehet ez a kim\u00e9rt id\u0151 sokkal r\u00f6videbb is. K\u00e9rd\u00e9sek sokas\u00e1ga tornyosodik fel ilyenkor az emberben. Ha ez ennyire komoly val\u00f3s\u00e1g, m\u00e1rpedig az, hiszen maga Isten mondja ezt, akkor ha csak a magam szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l is n\u00e9zem, a fele m\u00e1r eltelt, lej\u00e1rt \u2013 \u00e9s akkor nagyvonal\u00fa vagyok magammal szemben\u2026<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

De nem az\u00e9rt szembes\u00edt Isten olykor-olykor benn\u00fcnket a hat\u00e1rainkkal, hogy f\u00e9lelmet keltsen benn\u00fcnk, net\u00e1n retteg\u00e9st, hanem azt akarja, hogy az aj\u00e1nd\u00e9kba kapott id\u0151t j\u00f3l, b\u00f6lcsen, \u0150szerinte val\u00f3an, a Vele val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben t\u00f6lts\u00fck. <\/p>\n\n\n\n

Minden egyes sz\u00fclet\u00e9snapi \u00e9vfordul\u00f3, vagy b\u00e1rmilyen \u00e9vfordul\u00f3 az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztet. A Bibli\u00e1ban t\u00f6bb helyen tal\u00e1lkozunk azzal, amikor Isten az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l \u00e9s arr\u00f3l, hogy a kiszabott id\u0151 lej\u00e1r. Most csak n\u00e9h\u00e1nyat emelj\u00fcnk ki: Jak 4,14, 1Pt 4,2, 2Kor 5,1. De nem csak arr\u00f3l olvashatunk az Ig\u00e9ben, ami egyszer elm\u00falik, \u00f6sszeomlik, hanem arr\u00f3l is, ami megmarad, ami \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Az \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s az, hogy nekem \u201ef\u00f6ldi porszem haland\u00f3nak\u201d volt-e m\u00e1r egy olyan pillanat az \u00e9letemben, amikor ebb\u0151l az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3b\u00f3l meg\u00edzleltem valamit? Azaz volt-e tal\u00e1lkoz\u00e1som az \u00d6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3val? Mert csak innen megk\u00f6zel\u00edtve tudjuk helyesen \u00e9rtelmezni \u00e9s b\u00f6lcsen meg\u00e9lni az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n

Nem az id\u0151 halad mellettem, hanem \u00e9n haladok. Amikor Isten elmondja nek\u00fcnk a Biblia els\u0151 lapjain a vil\u00e1g teremt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, akkor ott nem id\u0151ben l\u00e1tjuk a dolgokat, hanem ritmusban, – hallottuk az el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n. Ez a ritmus telik meg Isten kegyelm\u00e9vel, szeretet\u00e9vel. A felfoghatatlan csoda az sz\u00e1munkra, amikor a ritmus tal\u00e1lkozik a teljess\u00e9ggel, azaz a mi kronoszunk egybeesik a kairosszal, az Isten idej\u00e9vel, kegyelm\u00e9vel. (Szeretettel aj\u00e1nljuk meghallgatni mindh\u00e1rom szolg\u00e1latot, hogy ezt teljess\u00e9g\u00e9ben meg\u00e9rthess\u00fck \u2013 ezt a gondolatmenetet).<\/p>\n\n\n\n

A pillanat a mienk, \u00e9s ha \u0151szint\u00e9k vagyunk meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy csak azok a pillanatok \u00e9rt\u00e9kesek az \u00e9let\u00fcnkben, amikor Isten megt\u00f6lt\u00f6tte azokat \u00d6nmag\u00e1val. Felejthetetlen az, amikor \u00e9let\u00fcnkben el\u0151sz\u00f6r sz\u00f3lt hozz\u00e1nk Isten, vagy amikor egy-egy \u00e9lethelyzetben kaptunk egy Ig\u00e9t, ami \u00e1tseg\u00edtett, ami felemelt.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9n sem felejtem el azt az \u00f3r\u00e1t, amikor a Mindenhat\u00f3 Isten el\u0151sz\u00f6r sz\u00f3lt hozz\u00e1m, 13 \u00e9vesen. Azt a bizonyos f\u00e1t is tudom, hogy hol volt, az ifj\u00fas\u00e1gi h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n, aminek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban akkor \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r megsz\u00f3l\u00edtottam im\u00e1ds\u00e1gban Istent. Az\u00f3ta is azok az \u00f3r\u00e1k, percek az eml\u00e9kezetesek, amikor \u0150 al\u00e1hajolt kegyelm\u00e9vel \u00e9s megt\u00f6lt\u00f6tte az \u00fcresen kattog\u00f3 id\u0151t. <\/p>\n\n\n\n

Az Ig\u00e9k k\u00f6z\u00fcl is, azokra szoktunk eml\u00e9kezni, ami sz\u00edven tal\u00e1lt. Bizony\u00e1ra Ti is \u00edgy vagytok vele, hogy tudj\u00e1tok a napot is, amikor egy Ige megsz\u00f3l\u00edtott, ami \u00e1ltal Isten \u00fatmutat\u00e1st adott egy kil\u00e1t\u00e1stalan d\u00f6nt\u00e9shelyzetben, vagy kiutat mutatott a k\u00e1ty\u00fab\u00f3l. Hogy a szolg\u00e1lattev\u0151 testv\u00e9r\u00fcnk szavaival \u00e9ljek: amikor a kronoszt metszette a kairosz.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

\u00c1t\u00e9lhettem az \u00dar kegyelm\u00e9b\u0151l ezen a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n, amikoris szem\u00e9lyesen nekem tett fel k\u00e9rd\u00e9seket az \u00dar, \u00e9s \u00e1ll\u00edtott t\u00fck\u00f6r el\u00e9, hogy leleplezzen. \u00c9s tette mindezt az\u00e9rt, hogy azt\u00e1n felemelhessen. <\/p>\n\n\n\n

Szem\u00e9lyes k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt tette fel sz\u00e1momra az \u00dar: igent tudok-e mondani a szenved\u00e9sre, amivel \u0150 megl\u00e1togat?  Mert \u0150 a betegs\u00e9g, a f\u00e1jdalom k\u00f6zepette is szolg\u00e1latba akar \u00e1ll\u00edtani \u00e9s \u00e1ld\u00e1ss\u00e1 akar tenni m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n

Az \u00dar J\u00e9zusb\u00f3l a gy\u00f6trelmek, szorongattat\u00e1sok k\u00f6zepette is ez j\u00f6tt ki: \u201eAty\u00e1m, bocs\u00e1ss meg nekik, mert nem tudj\u00e1k, mit cselekszenek!\u201d (Lk 23,34). Isten tov\u00e1bb k\u00e9rdezett: bel\u0151lem mi j\u00f6n ki, amikor szorongattat\u00e1st, szenved\u00e9st enged meg? A szenved\u00e9seim k\u00f6zepette \u00e1t tudok-e ny\u00falni a m\u00e1sik fel\u00e9, ahogy Krisztus tette?  <\/p>\n\n\n\n

Ezt tapasztalhattam meg ezen a h\u00e9ten is, amikor fizikailag annyira meggy\u00f6t\u00f6rtnek \u00e9reztem m\u00e9g a csontjaimat is, \u00e9s egyik nap egy testv\u00e9r ezt az Ig\u00e9t k\u00fcldte (aki nem tudott az \u00e1llapotomr\u00f3l): \u201e\u00c9s vez\u00e9rel t\u00e9ged az \u00dar sz\u00fcntelen, megel\u00e9g\u00edti lelkedet nagy sz\u00e1razs\u00e1gban is, \u00e9s csontjaidat meger\u0151s\u00edti\u2026<\/strong>\u201d \u00c9zs 58,11a.<\/p>\n\n\n\n

A mi dr\u00e1ga Urunk \u00edgy k\u00e9sz\u00edtett nek\u00fcnk ezen a csendesh\u00e9tv\u00e9g\u00e9n sabbatot, azaz meg\u00e1ll\u00e1st. Amik\u00e9ppen Isten megpihent a hetedik napon, meg\u00e1ldotta \u00e9s megszentelte azt, \u00fagy k\u00e9sz\u00edt nek\u00fcnk is id\u0151re-id\u0151re dr\u00e1ga alkalmakat arra, hogy Vele legy\u00fcnk. Mert hi\u00e1ba n\u00e9k\u00fcnk kor\u00e1n felkeln\u00fcnk \u00e9s k\u00e9s\u0151n fek\u00fcdn\u00fcnk (Zsolt 127,2), ha az \u00dar nem t\u00f6lti meg a napjainkat kegyelm\u00e9vel, szeretet\u00e9vel, \u00d6nmag\u00e1val, akkor a nap v\u00e9g\u00e9n csak azt tudjuk mondani: ez a nap is elm\u00falt. Ha viszont megt\u00f6lti napjainkat az \u0150 dr\u00e1ga jelenl\u00e9t\u00e9vel, akkor nem puszt\u00e1n \u00e9s \u00fcresen m\u00falnak a napjaink, hanem telnek. Betelnek. Nagyon kedves Ige sz\u00e1momra, amikor azt olvassuk J\u00f3br\u00f3l: meghalt, az \u00e9lettel betelve<\/em> (J\u00f3b 42,17). De ugyanezt olvassuk \u00c1brah\u00e1mr\u00f3l, Izs\u00e1kr\u00f3l, D\u00e1vidr\u00f3l is. <\/p>\n\n\n\n

K\u00edv\u00e1njuk minden testv\u00e9rnek (ahogy a magunk sz\u00e1m\u00e1ra is), hogy v\u00e1gyjunk minden reggel arra a kegyelmi pillanatra, hogy Isten nyissa meg el\u0151tt\u00fcnk az Ig\u00e9t, ak\u00e1rcsak egy villan\u00e1sra, hogy t\u00e1pl\u00e1lkozhassunk abb\u00f3l eg\u00e9sz nap!<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

(I&E)<\/p>\n\n\n\n

\n