Győzelmet vettél!

„Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad az, aki védelmez téged. Bizony nem szunnyad, nem alszik az, aki védelmezi Izráelt! Az Úr védelmez téged, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől. Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor.”

A 121. zsoltár szavaival köszöntök minden kedves olvasót, minden testvért!
Kegyelem néktek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen!

Kedves testvérek, kedves olvasó!

2022. július 22. Ez a dátum sok ember, sok lélek életében emlékezetes nap marad. Emlékezetes nap annak okán, hogy a mi mindenható, mennyei édes Atyánk, a mi győztes Urunk megmutatta az Ő végtelen hatalmát, az Ő földi léptékkel felfoghatatlan kegyelmét, szeretetét és irgalmát.

2022. július 22-én 22 készülékről 29 fő imaközösségre gyűlt össze. Leborulni az Úr elé, imádkozni a fehérgyarmati református gyülekezetért.

2022. július 22. Az egész országban, de Európa szerte hőségriadó van érvényben a 40 fokot is meghaladó tikkasztó forróság miatt. A fehérgyarmati testvéreink között, és a mi imaközösségünkben pedig az Úr hűségriadót fújt! Izzó szeretetét nem rejtette ma el az Úr, forró ölelésében élhettük meg az Ő drága hűségét az Ő népe, az Ő gyermekei iránt.

Hőség és hűség. Egyetlen betű a különbség, mégis más jelentést ad a szónak. De talán annyira mégsem más, ha a fehérgyarmati református gyülekezet esetét nézzük. Ma mégis egy időben, egyszerre mindkettőt megélték Némedi Gusztáv református lelkipásztor testvérünk, a presbitérium és a gyülekezet, s az imaharcos testvérek egyaránt.

Bizonyosan hőség volt a tárgyalóteremben is, de tudjuk azt is, hogy békesség és az Úrban való megnyugvás is Gusztáv testvérünk szívében volt.

2022 év elején kezdődött a fehérgyarmati gyülekezet megpróbáltatása, ami egészen addig jutott, hogy a cikk írásának a napján egyházi bírósági tárgyalásra került a sor, ami délután 14 órakor kezdődött.

Ezzel egy időben a HÁIHA közösségben imaharcos testvérek gyűltünk össze zoom-on, tettük félre napi dolgainkat, álltunk meg, és járultunk az Úr trónja elé. Harc folyik Fehérgyarmatért, s mi harcba lettünk hívva. Imaharcba. Felvettük hát az Úr fegyverzetét.

„Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.” Efezus 6,12

Rövid áhitat, rövid éneklés után belekezdtünk imáinkba, s ki-ki, amit az Úr szívére helyezett imádságban Istenünk elé vitte. Kértük a mi megváltó Úr Jézusunkat, hogy akarata szerint védelmezze a testvéreinket minden hamis vád, méltatlan rágalom, szidalom ellen. Kértük a Tőle való győzelmet, a kimenekedést, hogy az Ő nagy neve dicsőíttessék meg ebben az ügyben is az Ő szent és tökéletes akarata szerint.

Körülbelül fél órája tartott még csak az imaközösség, de nem jutott idő minden imaharcosra, mert lelkipásztor testvérünk, Gusztáv bejelentkezett közénk. Az autóban ült, még éppen csak kijött a tárgyalóteremből, de mielőtt elindult volna, csatlakozott közénk, hogy megossza velünk a csodálatos hírt, hogy az Úr győzött! A tárgyalás az ő javukra dőlt el, nem pedig az őket igazságtalanul vádlók javára! Az igazság Atyja nem hagyta, hogy gyermekeit megalázzák, meghurcolják, tovább nyomorgassák. Az Úr azt mondta, hogy elég volt! Mozdult az Úr, cselekedett az Úr, nem hagyta el övéit, mert Ő uralkodik mindenek fölött, minden földi hatalmasságok fölött is!

„Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.” ​Zsolt 37,5-6

Úgy gyűltünk össze, hogy imaharcot folytassunk, de még a végére sem értünk, s már a hála szavai zengtek a testvérek ajkáról. Hálaadással imádkoztunk, hálaadással énekeltünk az Úrnak! Nem ellenünk folyt a csata, nem mi kaptuk a pofonokat, mi csupán oda álltunk testvéreink mellé, hogy támogassuk őket. S még mi is meghatódva a könnyeinkkel küszködtünk, hogy abban a kegyelemben lehet részünk, hogy „páholyból” szemlélhettük, ahogyan munkálkodik a szabadító Úr, hogy Ő valóban szabadító Úr, s a mi drága testvéreinket kimenekítette!

„Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.” Galata 6,2

S ha mi ezt élhettük meg az Úr kegyelméből, milyen csodálatos ujjongás, öröm, hála és dicséret van és lehet a fehérgyarmati testvérek szívében! Akik hűséggel kiálltak az Ő drága Uruk mellett, hitüket, Krisztusukat, elhívásukat meg nem tagadták, s akikért hűséggel állt ki és munkálkodott a mennyei Atyánk!

Minden emberi szó kevés a hálaadásra az Úr szabadításáért, az Úr megerősítéséért, mégis megtesszük, s leborulva Előtte a hála szavai zengnek ajkunkról: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” Zsoltárok 100,5

„Mert gyönyörködik népében az Úr, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat.” Zsolt 149,4

Ámen.